A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
a "Nem védett területek természeti értékeinek feltárása" pályázatán
Dr. Vass Mihály tanár úrnak, a Nagykálló természeti értékeit bemutató munkáját
az Országos Természetvédelmi Hivatal oklevéllel jutalmazta!

 


Nagykálló természeti értékei

Dr. Vas Mihály tanár úr  a Korányi Frigyes Gimnázium Szilágyi István díjas nyugdíjazott pedagógusa. Dr. Vas Mihály 1946-ban született Tolnán. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán és a Szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott, ez utóbbin növénytársulástanból doktorált. Biológia-testnevelés szakos tanárként dolgozott általános iskolákban, majd közel tizenhét éven keresztül, nyugdíjazásáig a Korányi Frigyes Gimnáziumban okította a nebulókat. Kiváló pedagógus és tudóstanár, szívügyének tartotta a diákok környezettudatos nevelését, a Korányi Frigyes Gimnáziumban botanikus kertet hozott létre és részt vett a környezetvédelmi tagozat alapításában. A biológia szaktantermet addig példátlan szakértelemmel és fáradhatatlan munkával rendezte be saját készítésű képekkel, rajzokkal és modellekkel, melyeket mai napig felhasználnak az oktatásban. Nagy figyelmet szentelt a tehetséggondozásra, tanítványait főleg a Kitaibel Pál versenyeken szerepeltette, sikeres eredménnyel. Rendszeres tanulmányi kirándulásokat szervezett Harangodra, a Mohosra, a baktalórántházai erdőbe és Vajára. Mint az ünnepségen elmondta: elsősorban biológus tanárnak tartja magát, de nagyon szívesen tanította az ifjabb nemzedéket is. Tanári, pedagógusi pályája mellett rendszeresen publikált, többek között így készítette el a nagykállói múzeumnak a fényképekkel gazdagon illusztrált Nagykálló természeti értékei című kiadványt.
 

 

Készült a Helytörténeti Múzeum részére

Nagykálló

2008

A táj története

   A Nyírség jelenlegi tájképének és növénytakarójának megértéséhez szükséges egy pillantást vetnünk annak múltjába. A jégkorszak a harmadkor szubtropikus  éghajlatának és növényzetének maradványait kevés kivétellel megsemmisítette. A jégkorszak    j e g e s /glaciális/  periódusai alatt minden  bizonnyal hideg, száraz éghajlat s ennek megfelelően hideg puszták, tundraszerű növényzet uralkodott. A  j é g k ö z ö  t  t  i    /interglaciális/  időkben viszont  átmenetileg előbb hűvös, nedves éghajlat s annak tűlevelű erdei, majd az interglaciálisokban  -  egy mainál melegebb, nedvesebb klímában -  lomberdők voltak.
   Az utolsó jégkorszak   /kb. 12000-14000 évvel ezelőtt  /  t u n d r á j a    a  jégtakaró visszavonulásával kezd beerdősödni. Az ókőkorszak  hűvös, száraz éghajlatában  /kb. Kr.e. 8000-ig/ f e n y v e s e k,  n y í r e s e k  uralkodtak. Később felmelegedés áll be, száraz, meleg pusztai éghajlat alakul ki. Ez a középső kőkorszak /kb. Kr.e. 8000-5000/, Alföldünk az utolsó éghajlat indokolta  s z t y e p,  puszta korszaka. Az éghajlat lassan amellett, hogy meleg marad, mind nedvesebbé lesz, eléri az optimumot, ez a   t ö l g y k o r ,  az alföldi puszta fokozatosan beerdősül, ami az újkőkorszakra /kb. Kr.e. 5500-2500/ jellemző.
   Azóta az éghajlat ismét hűvösebbé lesz, a csapadék-mennyiség még növekszik, beköszönt a   b ü k k o r  /kb. Kr.e. 2500-800/ az újabb kőkorszak végén s tart a bronzkoron át. A bükk leereszkedik az  Alföldre is, ahol ebben az időben díszlett a legtöbb erdő, élték virágkorukat a lápok. Az utolsó klíma és erdőtörténeti kor Kr. e. 800 körül  veszi kezdetét s tart a történelmi korban is. Az éghajlat már keveset változik, a lehűlés már befejeződött, a síkon és dombvidéken kissé szárazabb lett / erre mutat a bükk a bükk visszahúzódása  az Alföldről/, kialakulnak a mai erdei tájak.  A l f ö l d ü n k ö n   a z    u t o l s ó   t e r m é s z e t e s   k é p   a z   e r d ő k k e l ,  l á p o k k a l ,   m o c s a r a k k a l ,  k i s e b b   p u s z t á k k a l  t a r k í t o t t    t á j,  a z   e r d ő s p u s z t a,   amelyet a rajta átzúduló népek irtásai, de különösen a török uralom, végül  -  az utolsó két évszázadban  -  mesterséges kiszárítása tesznek a mai   k u l t ú r p u s z t á v á .
   Az ősi, jégkorszak utáni  puszta maradványai   - különösen löszhátakon, futóhomokon -  fennmaradtak a későbbi, nedvesebb és hűvösebb korszakokban történt  beerdősülés alatt is és az ősi pusztai flórát a mai történelmi-kulturális tényezők  /erdőirtások, lecsapolások/ teremtette pusztáknak közvetítették…. A pusztai erdők, homoki rétek, a klimatikus sztyepkor maradványai. / Soó,1939.  28.old./
   A múlt század közepétől a Kárpát-medencében is egyre nyilvánvalóbb a klíma melegebbé és szárazabbá válása. Klimatikus és emberi tényezők miatt a Nyírségben „akáckorszak” váltotta fel a tölgykorszakot. Ez nagy terhelés a megmaradt ősi növényzetre.
   Nagykálló környéke a kőkorszak óta lakott. Több település népe alakította a tájat. Érintetlen folyamatosságot tükröző természetes tájrészlet így nem maradhatott. Az ősi élővilág leszármazottai egyik helyről a másikra menekülve élhették túl az ember történelmi idejét. Ma eljutottunk oda, hogy ez a menekülés kilátástalannak látszik, ha nem segítünk.
   Nagykálló - Harangod  még ősi részleteket tartalmazó, lecsapolások előtti növényzetéről egy 225 éves térkép árulkodik /Pók Judit, 1992/. Ezen a térképen mai Téka-tábor  / a füves puszta / és a környező, főleg észak felé terjeszkedő kb. 300 ha-os akácos részlet helye  összefüggő tölgyes volt. Ekkora kiterjedésű tölgyesek több település környezetében is előfordultak. A közöttük lévő területeken a mocsarak, lápok kivételével a falvak lakossága gazdálkodott. Legelők, rétek, szántók, szőlők, gyümölcsösök jöhetnek számításba. Az erdőt sem hagyták érintetlenül. Irtották és telepítették, de módszereik az ősi növényzetet kevésbé terhelték, mint a jelenlegi tarvágásos, talajforgatásos erdőművelési gyakorlat. Ezek szerint a mai harangodi puszta és a környező akácosok jelentős része a pusztai tölgyes maradványa, annak gyepszinti fajait őrzik. Az akácosok buckatetői és buckaközi mélyedései több tölgyes típust és erdőssztyep fajt rejtenek. - Az akác, és az akácot kísérő gyomfajok egyiknek sem kedveznek.
   Az akác Szabolcs megyében1885 óta jelen van, de eleinte főleg mezőgazdasági utak mellett, vagy kisebb telepítések formájában. A Nyírségben jelentős térhódítása az 1960-as évekkel kezdődött és 2000-től újabb lendületet kapott / Szemerédy, 2005 /.
   A Harangodi-halastavat az 1970-es évek közepén készítették  a Kállai /VII./ főfolyás Birke-tanya melletti elgátolásával. Helyén főleg legelő és kaszáló volt, de a telkek folytatásaként szárazabb helyeit gyümölcsöskertnek és szántóként is használták.
   Megfigyeléseim a homokbuckák pusztafüves területeire  / a rendezvények helyszínére / és az  erdőültetvények értékesebb gyepszintű részeire / az Ibolya-pihenő közeli Pincétől Ny-i és D-i irányok által közbezárt szög területén a tópartig és a Téka-táborig / terjedtek ki. Élővilágát 2006 tavaszától 2008 őszéig kutattam. A társulásokat minden évszakban többször is bejártam.
   A növényfajok határozásához  Simon T. / 1992 /  művét használtam. A növény- társulások azonosításához  Borhidi A. – Sánta A. / 1999 /  Vörös könyvét alkalmaztam.


1. A város területén lévő idős tölgyfák

   A tölgyek hazánk őshonos fái közé tartoznak. Akár ezer évet is megélhetnek, de a 600-700 évet sok példányuk elérhetett volna. A szükség, a kapzsiság, a meggondolatlanság miatt a néhány száz évesek is ritkák. Építkezéseknél könnyelműen nyúlnak a láncfűrészhez. Okot mindig könnyű találni. A fa mindig útban van!

   Területünkön csak néhány számításba jöhető tölgy van. Ezeket „védett fa” táblával kellene jelölni és kivágásukat tiltani.
A következőkről tudok:
- Somogyi Béla u. 3. - a Polgármesteri Hivatal közelében.
- A volt Budai Nagy Antal Gimnázium udvarán.
- A Református Templom  Rákóczi tornya mellett.
- A Táncsics utcában  a kis piac mellett - ez fiatalabb.
- A Nyíregyháza felé vezető műút mentén, a Rácz-féle TÜZÉP előtt

2. Mártírok úti kékperjés láprét

    Nagykálló és Kiskálló között a középkorban mocsár húzódott védve a várat és a várost. Ennek nagy részét törmelékkel és homokkal feltöltötték. Építési telkek, sportlétesítmények jöttek így létre, eltüntetve a gazdag élővilág jelentős részét. Már csak egy terület maradt a kiskállói részen a műút halastavakkal ellentétes oldalán. Üde vizes élőhely. Nádas- sásos, rekettyefüzes, két kisebb kaszált kékperjés lápréttel. Eddig elkerülte a törmelékkel való feltöltést. Belterület és magántulajdon. A Hortobágyi Nemzeti Park nyilvántartásában szerepel védett növényei és társulásai miatt. További kaszálása szükséges, de a nyári kaszálást /a védett fajok érdekében/ időnként el kellene hagyni. A cserjésedést és a nádasodást  célszerű akadályozni  Megfelelő kezeléssel város büszkesége lehetne ez az üde természetes tájrészlet.

Védett társulásai:

Mészkerülő kékperjés rét  ( Junco-Molinietum Preising  1951 ).

Jellemző fajai: 
Réti angyalgyökér          - Angelica palustris    - fokozottan védett!
Mocsári kosbor             - Orchis laxiflora  subsp. palustris  - védett!
Buglyos szegfű               - Dianthus superbus  - védett!
Rezgőpázsit                   - Briza media
Kétsoros sás                 - Carex disticha
Réti kakukkszegfű         - Lychnis flos-cuculi
Nádképű kékperje        - Molinia arundinacea
Festő zsoltina                - Serratula tinctoria

Veszélyeztetettség:  CR: kipusztulással veszélyeztetett társulás

Magas kórós mocsárrét  ( Calthion R. Tx. 1937 )

Jellemző fajai:
Erdei angyalgyökér         - Angelica sylvestris
Réti füzény                      - Lythrum salicaria
Közönséges lizinka         - Lysimachia vulgaris
Mocsári zsurló                - Equisetum palustre
Mocsári gólyahír             - Caltha palustris         - Nem védett,  de ma már ritka!
Csermely aszat                - Cirsium rivulare        - Nem védett,  de ma már ritka!

Veszélyeztetettség: kommunális hulladék lerakása, feltöltés, beépítés.

3. Harangod   / Téka-tábor /

   A változatos felszínformájú buckás tájat bejárva jól tanulmányozható a társulások fejlődése és az évszakos változás.  A homokkötő pionírok megtelepedésétől a pusztai tölgyes kezdetéig tartó folyamat / szukcesszió /, illetve az évszakok során az egyes növényfajok kiteljesedése, virágzása majd visszavonulása. Újabb és újabb szereplők teszik változatossá a képet  /aszpektusok /. Tél végén, kora tavasszal a színes zuzmófajokkal tarkított  moha- szőnyeg  látványa  tundraszerűvé alakítja a nyílt gyep homok-mozaikjait. Tavasztól nyár közepéig más-más szín dominál. Nyár végén és ősszel elszáradni látszik minden, de a kemény fagyokig  találkozhatunk virágzó növénnyel.
   A pusztafüves területeken a gyakori taposás miatt kevés érzékeny faj élhet. Eddig csak egy védett növényfajt találtam, a tömegesen előforduló nagyvirágú gyöngyperjét. További kutatásokkal valószínűleg újabbak is előkerülnek. Védett állatai gyakoribbak, főleg a rovarok közül kerülnek ki / pl. sisakos sáska, imádkozó sáska, lepkefajok, bogarak/. Feltűnőbb  fajok:  fürge gyík, zöld gyík, homoki gyík és az ürge.  A tájképi érték kiemelkedő: feltűnő emberi létesítmények és akácültetvények nélküli természetes, gyepes homokbuckák, nyíltvizes tavi háttérrel.
   A természetvédelem nemcsak az élőlényekre, hanem élőhelyekre, társulásokra  is kiterjed. Ismertetem a jelentősebb társulásokat.

Védett társulások  Harangodon:

1. Homoki szárazlegelő ( Cynodonti-Festucetum pseudovinnae  Soó in Aszód 1935/1957)
Alacsonyabb területeken kisebb kiterjedésben fordul elő.
Veszélyeztetettség: túllegeltetés
EN:  Aktuálisan veszélyeztetett.

2.  Nyírségi mészkerülő homokpusztagyep ( Festuco-vaginatae-Corynephoretum  Soó in Aszód 1935)
Jelentős területen fordul elő.
ENDT: bennszülött társulás.
CR: kipusztulással veszélyeztetett.
FJV: fokozott védelemre javasolt.

3.  Egynyári homoki gyep ( Bassio laniflorae-Brometum tectorum /Soó1957 / Borhidi 1996 )
Kisebb területeken fordul elő.
EN: Aktuálisan veszélyeztetett.
CR: Kipusztulással veszélyeztetett.
FVJ: Fokozott védelemre javasolt.

4.   Nyírségi homoki sztyeprét  ( Pulsatillo-Festucetum rupicolae /Soó 1938/ Borhidi 1996)
Kökörcsin / Pulsatilla  pratensis/  Harangodon ugyan nem fordul elő, de a többi jellemző faj megtalálható. A legnagyobb területen ez a társulás található.
Reliktum jellegű társulás.
Legeltetni nem szabad!
CR: Kipusztulással veszélyeztetett.
FJV: Fokozott védelemre javasolt.

5.  Homoki legelő  ( Potentillo arenaria-Festucetum pseudoviniae Soó /1938/1940)
Hiányos fajösszetételben több kisebb területen fordul elő.
EN: Aktuálisan veszélyeztetett.
VJ:   Védelemre javasolt.


Javaslataim:

1.  Minden felsorolt védett gyeptársulásra fokozott veszélyt jelent a terjedő akác. A buckatetőkig, az erdőtag határáig kellene visszaszorítani.
Az akácot a gyep védelme miatt talajbolygatás nélkül kell irtani. Legeltetést itt nem lehet alkalmazni a visszaszorítására, mert sarjadása egybeesik a társulás fő vegetációs idejével és a paták talajbolygatása sem kívánatos, de utánozni lehet a lényegét. A tövig vágás után a következő tavasztól a megjelenő még lágy, zöld, alig félméteres hajtásokat könnyű tövig leszakítani, még nem is szúrnak.  Következetesen végezve a gyökerek tartaléktápanyaga elfogy és az újabb sarjakra már nem jut energia. - Ha ellenben telenként visszavágjuk a megfásodott, sokszor kétméteres példányokat egyre több hajtásuk lesz, mert a gyökerekbe elegendő tartalék halmozódhat fel nyáron, a vágásfelszín alatt pedig rügyek is maradnak.

2.  A talajszaggató gépjárműveket távol kell tartani, mert fokozza a  gyomosodást. A talajbolygatás más formája sem megengedhető.

 3.  Harangod tájképi és természeti érték. Ezért építmények a pusztafüves területre nem valók.  Műszaki létesítmények: beton, fémszerkezet és feltűnő méretű táblák a tájképet zavarják.

 4.  Napkor és Birke-tanya felől érkezőket is tájékoztatni kell a terület védettségéről, mert a quadosok, terepmotorosok a tiltó tábla hiányára hivatkoznak.

 5.  Újabb létesítmények elhelyezésénél vegyék figyelembe az eddigi gyakorlatot, azaz a tánccsűr vonala elé, a nyílt területre nem tanácsos építkezni.

 6.  Telepített, fiatal tölgyek megóvása
 

A harangodi homokpusztagyepben az alábbi fajokat találtam:

Achillea  pannonica    / Magyar cickafark /
Achillea collina      / Mezei cickafark /
Agropyron hispidus  /Deres tarackbúza /
Agrostis  capillaris     /Cérnatippan /
Ajuga genevensis      / Közönséges infű /
Allium vineale     / Bajuszos hagyma /
Anchusa officinalis     /  Orvosi atracél /
Anthemis ruthenica     / Homoki pipitér /
Anthoxanthum odoratum     / Borjúpázsit /
Apera spica-venti     / Nagy széltippan /
Arabidopsis thaliana     / Lúdfű /
Arenaria serpyllifolia     / Kakukk homokhúr /
Arrhenatherum elatius     / Franciaperje /
Artemisia campestris     / Mezei üröm /
Asclepias syriaca     / Selyemkóró /
Asperula cynanchica     / Ebfojtó müge /
Bassia laniflora     / Homoki seprőfű /
Berteroa incana     / Hamuka /
Bothriochloa ischaemum     /  Fenyérfű /
Bromus commutatus     / Bókoló rozsnok /
Bromus hordaceus subsp. hordaceus     / Puha rozsnok /
Bromus inermis      /  Árva rozsnok /
Bromus tectorum     / Fedélrozsnok /
Buglossoides arvensis    /  Mezei gyöngyköles  /
Carex  praecox    /  Korai sás /
Carex stenophyla     /  Keskenylevelű sás /
Carex supina     / Gindár sás /
Carlina biebersteinii subsp. brevibracteata     / Rövidgalléros bábakalács /
Centaurea  rhenana    / Nyugati imola /
Centaurea pannonica     /  Magyar imola /
Cerastium semidecandrum    /  Békamadárhúr /
Coronilla varia     / Tarka koronafürt /
Crataegus monogyna     / Egybibés galagonya /
Crepis biennis     / Réti zörgőfű /
Crepis capillaris     / Vékony zörgőfű /
Cynodon dactylon     / Csillagpázsit /
Cynoglossum officinale     /  Közönséges ebnyelvűfű /
Descurainia sophia     /  Sebforrasztófű /
Dianthus giganteiformis subsp. pontederae     /  Magyar szegfű /
Draba nemorosa     / Ligeti daravirág  /
Echium vulgare     / Terjőke kígyószisz /
Equisetum ramosissimum     / Hosszú zsúrló /
Erigeron canadensis     /  Betyárkóró  /
Erophila verna     / Tavaszi ködvirág /
Eryngium campestre     /  Ördögszekér  / 
Erysimum diffusum    /  Szürke repcsény /
Euphorbia cyparissias     / Farkaskutyatej /
Festuca pseudovina     /  Sovány csenkesz /
Festuca rupicola     /  Pusztai csenkesz /
Festuca vaginata     /  Magyar csenkesz /
Festuca valesiaca      / Vékony csenkesz /
Filago arvensis     / Gyapjas penészvirág /
Filago minima     / Hegyi penészvirág /
Gagea pusila     /  Kis tyúktaréj  /
Galium verum     /  Tejoltó galaj /
Holcus lanatus     /  Pelyhes selyemperje /
Holosteum umbellatum     / Olocsán /
Hypericum perforatum     / Közönséges orbáncfű /
Hypochoeris radicata     / Kacúros véreslapu /
Koeleria cristata     /  Karcsú fényperje /
Koeleria majoriflora  /Nagyvirágú fényperje /
Lactuca saligna     / Szálaslevelű  saláta /
Lactuca serriola     / Keszegsaláta /
Lamium amplexicaule     /  Bársonyos árvacsalán /
Lepidium densiflorum     / Kisvirágú zsázsa /
Linaria vulgaris     / Közönséges gyújtoványfű /
Luzula campestris    / Mezei perjeszittyó /
Medicago falcata     / Sárkerep lucerna /
Melica transsilvanica     / Erdélyi gyöngyperje /
Mentha arvensis     / Mezei menta /
Minuartia viscosa    / Enyves kőhúr /
Morus alba     / Fehér eper /
Myosotis stricta    / Apró nefelejcs /
Oenothera salicifolia     / Magyar ligetszépe /
Petrorhagia prolifera      /  Aszúszegfű  /
Phleum pratense    /  Mezei komócsin /
Picris hieracioides     / Keserűgyökér /
Poa bulbosa     / Gumós perje /
Poa pratensis     / Réti perje /
Polygonum arenarium     / Homoki keserűfű /
Polygonum avicularia     /  Madárkeserűfű /
Populus alba   / Fehér nyár /
Potentilla arenaria     / Homoki pimpó/
Potentilla collina     / Terpedt pimpó /
Prunella vulgaris     /  Közönséges gyíkfű /
Pseudolysimachion spicatum    /  Macskafarkú veronika /
Rosa canina   / Gyepűrózsa /
Rumex acetosella    / Juhsóska /
Salvia pratensis     / Mezei zsálya /
Scabiosa ochroleuca    / Vajszínű ördögszem /
Scleranthus annuus L. subsp. policarpos     / Füzéres szikárka /
Securigera varia    / Tarka koronafürt /
Silene otites subsp. hungarica     /  Szikár habszegfű /
Thlaspi  perforatum     / Galléros tarsóka /
Thymus odoratissimus    /  Közönséges kakukkfű /
Tragopogon dubius     / Nagy bakszakáll /
Trifolium alpestre     / Bérci here /
Trifolium arvense     /  Tarlóhere /
Trifolium campestre     / Mezei here /
Trifolium diffusum      / Buglyos here /
Trifolium medium     / Erdei here /
Verbascum lychnitis     / Csilláros ökörfarkkóró /
Verbascum phlomoides     / Szöszös ökörfarkkóró /
Veronica arvensis     /  Mezei veronika /
Veronica prostrata     / Lecsepült veronika/
Veronica verna     / Tavaszi veronika /
Vicia cracca     / Kaszanyűg  bükköny /
Vicia lathyroides     / Pici bükköny /
Viola kitabeliana    / Törpe árvácska /

4. Harangodi erdőültetvények

   A  pusztagyepektől északra meghúzódó akácosokban az előtte ott élő ősi tölgyesek, erdőssztyeppek maradványaként több értékes társulás-töredék  húzódik meg. Védett  növényfajok is előfordulnak! A legjobb gyepszintű területek az Ibolya-pihenő körzetében és az elkeskenyedő tó partvonalát kísérő legmagasabb, hosszú buckavonulat DK-re ívelő lejtőin, a jobb állapotú idősebb telepített tölgyes mellett találhatók.

1.  Nyírségi erdőssztyep-rét ( Pseudolysimachio incani-Chrysopogetum grylli
Soó 1938/ Borhidi 1996 )
Akácosban,  hiányos fajösszetételben fordul elő. A társulás jelenlétére utal a piros gólyaorr, mezei zsálya, bársonyos tüdőfű a védett selymes boglárka és a fokozottan védett magyar nőszirom.
A magyar nőszirom egyedszáma eléri a százat. Így  esélye van a  fennmaradásra, ha az   élőhelyét megfelelően kezelik.

2. Alföldi gyertyános tölgyes ( Querco robori-Carpinetum  Soó et Pócs 1957 em. Soó 1980)
Talajvízhez közeli buckaközi mélyedés akácosaiban és idősebb tölgyes részleteiben fordul elő.

3. Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes     ( Convallario-Quercetum roboris Soó /1939/1957)
Több kisebb területen magasabb térszinteken, hiányos fajösszetételben fordul elő.

4. Nyírségi pusztai tölgyes     (Festuco rupicolae-Quercetum roboris  Soó   /1943/1957 )
Több kisebb területen , hiányos fajösszetételben fordul elő.

5.  Rozsnokos akácos     (Bromo sterilis-Robinietum Pócs 1954 )
Ez a legkiterjedtebb társulás. Valójában ültetvény, nem igazi erdő. Benne húzódnak meg a fenti védett társulás-töredékek. A népdalainkban is szereplő fafajt sokan őshonosnak gondolják. Valójában Észak- Amerikából származik és ott pionírfaj, a bolygatott helyeken terjed akárcsak „földije” a parlagfű. Őshazájában viszont a többi bennszülött fafaj túlnövi és kiszorítja. Nálunk gyors növekedése, igénytelensége, az alföldi tölgyesek kiirtása és a  klímaváltozás miatt kedvező helyzetben van.  Kétarcú növény.  Kétségtelen szerepe van a homokkötésben. Tűzifa, ipari fa és kiváló mézelő növény. Ugyanakkor a száraz és közepes vízellátású gyepek valamint a természetes alföldi erdőtársulások veszedelme.
Az akácültetvény monokultúra, annak minden következményével a gyomosodással, a sokféleség csökkenésével.  Előrevetíti a monokultúrák rémét, ellenségeinek megjelenését, majd elszaporodását. Ez az akácosok tömeges leromlását, kipusztulását okozhatja. Ezért   érdemes lenne az eredeti bevált klimatikus erdőtípusoknak kedvezni és nem mindenhol és mindenáron akácosítani. A ma még természetes gyepszintű, értékesebb  részeket minden bizonnyal hiba volt akácosítani Harangodon. A hibát helyrehozni nehéz. A természeti értékeket tartalmazó részeken talán az akác gyérítése a cserjeszint féken tartása, más jövevényfajok: kései meggy  / Prunus serotina /, bálványfa /Alilanthus altissima / irtása segíthet. Ahol lehetséges az akácost le kellene váltani. Jelentősebb talajbolygatás nélküli tölgy és/vagy fehér nyár telepítése segíthetne, amennyiben a környező agresszív akáctenger ezt megengedi.

Az akácosban  és tölgyes-részletekben talált növényfajok:
 / - A ritka fajok nagy része akácosban és nem a telepített tölgyesekben van! /

Agropyron  canina      / Szálkás tarackbúza /
Agropyron repens     / Közönséges tarackbúza /
Alliaria petiolata     / Kányazsombor /
Allium vineale var. capsuliferum    /Bajuszos hagyma  sarj-hagymácska nélküli változata /
Anthoxanthum odoratum    / Borjúpázsit /
Anthriscus cerefolium     / Zamatos turbolya /
Anthriscus sylvestris     / Erdei turbolya /
Asparagus officinalis     / Közönséges spárga /
Athyrium filix-femina      /  Hölgypáfrány /      Ritka faj
Brachypodium sylvaticum      / Erdei szálkaperje /
Bromus sterilis     /  Meddő rozsnok /
Campanula rotundifolia     /Kereklevelű harangvirág /
Carex spicata     /  Sulymos sás /
Chelidonium majus     /  Vérehulló fecskefű /
Clinopodium vulgare     /  Borsfű /
Convallaria majalis     / Gyöngyvirág /
Dryopteris filix-mas     /  Erdei pajzsika /
Festuca heterophylla      /  Felemáslevelű csenkesz /
Gagea pratensis     / Mezei tyúktaréj /
Galeopsis  pubescens     /  Pelyhes kenderkefű /
Galium schultesii     /  Fénytelen galaj /
Geranium robertianum     /  Nehézszagú gólyaorr /
Geranium  sanguineum     / Piros gólyaorr /
Hierochloe repens   / Illatos szentperje /
Ilex aquifolium        / Magyal /
Iris aphylla subsp. hungarica      /  Magyar nőszirom /   -   Fokozottan védett!
Lamium maculatum      / Foltos árvacsalán /
Lamium purpureum      / Piros árvacsalán /
Luzula luzuloides     / Fehér perjeszittyó /
Lychnis viscaria      / Szurokszegfű /
Moehringia trinervia      / Erdei csitri /
Muscari comosum    / Üstökös gyöngyike /
Mycelis muralis       / Kakicsvirág /
Ornithogalum  boucheanum      / Kónya madártej /
Ornithogalum umbellatum     / Ernyős madártej /
Peucedanum oreoselinum     /  Citromkocsord /
Poa  compressa     / Laposszárú perje /
Poa  nemoralis var. uniflora     / Ligeti perje /
Polygonatum multiflorum     / Fürtös salamonpecsét /
Polygonatum odoratum     / Soktérdű salamonpecsét /
Pulmonaria mollis     / Bársonyos tüdőfű /
Quercus robur     / Kocsányos tölgy /
Ranunculus illiricus     / Selymes boglárka /    Védett faj!
Robinia pseudo-acacia     / Akác /
Sedum telephium subsp. maximum     /  Bablevelű varjúháj /
Stellaria media     / Tyúkhúr /
Turritis glabra     / Toronyszál /
Ulmus laevis     / Vénic szil /
Valerianella locusta     / Salátagalambbegy/
Veronica  chamaedrys     / Ösztörüs veronika /
Veronica hederifolia     / Borostyánlevelű veronika /
Vinca minor    /  Kis télizöld meténg /
Vincetoxicum officinale    / Közönséges méreggyilok /
Viola arvensis    /  Mezei árvácska /
Viola cyanea     / Kék ibolya /
Viola kitabeliana      / Törpe árvácska /

   Az ősi nyírségi tájra jellemzőek voltak a tölgyesek erdőssztyepek, pusztafüves területek, mocsarak és lápok. Most alig akad hírmondójuk.
   A mai technika mellett a megmaradt értékek akár egy nap alatt véglegesen eltűnhetnek.   Kialakulásukhoz évszázadok, évezredek kellettek. Ezért is pótolhatatlanok!  Az élőhely környezeti feltételeit továbbra is biztosítani kell, csak így maradhatnak meg az érzékenyebb, ezért ritka fajok. A természet-védelem élőhely védelem nélkül elképzelhetetlen!

________________________________________________________

KÉPTÁR

Nagykálló - Harangod

Egyes fajok akácosban, ültetett tölgyesben és füves pusztán egyaránt előfordulnak, mert az akácosok helyén előtte legelő, tölgyes és művelt területek is voltak. Ezek jellemző fajai  fellelhetők.

HOMOKI GYEP

01    tájkép
02    tájkép
03   Allium vineale  -  Bajuszos hagyma
04   Anthemis ruthenica  -  Homoki pipitér
05   Anthoxanthum  odoratum  -  Borjúpázsit
06   Botriochloa ischaemum  -  Fenyérfű
07   Calvatia utriformis  -  Repedéses pöfeteg
08   Carex stenophylla  -  Keskenylevelű sás
09   Carex supina  -  Gindár sás
10   Carlina biebersteinii subsp. brevibracteata  -  Rövidgalléros bábakalács
11   Centaurea  rhenana  -  Nyugati imola
12   Cerastium semidecandrum  -  Béka madárhúr
13   Coronilla varia  -  Tarka koronafürt
14   Crataegus monogyna  -  Egybibés galagonya
15   Dianthus giganteiformis Borb. Subsp. pontederae  -  Magyar szegfű
16   Echium vulgare  -  Terjőke kígyószisz
17   Eryngium campestre  - Mezei iringó
18   Erophila verna  -  Tavaszi ködvirág
19   Euphorbia cyparissias  - Farkas kutyatej
20   Festuca rupicola  - Pusztai csenkesz
21   Festuca vaginata  -  Magyar csenkesz
22   Filago arvensis  -  Gyapjas penészvirág
23   Filago minima  -  Hegyi penészvirág
24   Gagea pusila  -  Kis tyúktaréj
25   Galium verum  -  Tejoltó galaj
26   Hypericum perforatum  -  Közönséges orbáncfű
27   Koeleria  majoriflora  -  Nagyvirágú fényperje
28   Lactuca saligna  -  Szálaslevelű  saláta
29   Melica transsilvanica  -  Erdélyi gyöngyperje
30   Muscari comosum  -  Üstökös gyöngyike
31   Nigella arvensis  -  Kandilla
32   Nyílt gyep moha-zuzmó együttese
33   Poa bulbosa  -  Gumós perje
34   Polygonum arenarium  - Homoki keserűfű
35   Potentilla arenaria  -  Homoki pimpó
36   Scabiosa ochroleuca  -  Vajszínű ördögszem
37   Silene otites  -  Szikár habszegfű
38   Silene vulgaris  -  Hólyagos habszegfű
39   Thymus odoratissimus  -  Közönséges kakukkfű
40   Trifolium arvense  -  Tarlóhere
41   Trifolium diffusum  -  Buglyos here
42   Verbascum lychnitis  -  Csilláros ökörfarkkóró
43   Verbascum phlomoides  -  Szöszös ökörfarkkóró
44   Veronica dillenii  -  Sovány  veronika
45   Veronica prostrata  - Lecsepült veronika
46   Veronica spicata  -  Macskafarkú veronika
47   Vicia  lathyroides  -  Piciny bükköny

Problémák:

48   Akácosodás – ezt a folyamatot meg kellene fékezni!
49   Szánkózás, gyakori taposás utáni erózió
50   Quadozás és terepmotorozás
52   Gépjárművel az utolsó méterekig
53   Nem volt elég a focipálya, ide völgyszínpadot akarnak építeni!

AKÁCOSOK, ÜLTETETT TÖLGYESEK

54   Ajuga reptans  -  Indás ínfű
55   Allium vineale  -  Bajuszos hagyma
56   Alliaria petiolata  -  Kányazsombor
57   Anthriscus  sylvestris  -  Erdei turbolya
58   Buglossoides arvensis  -  Mezei gyöngyköles
59   Campanula rotundifolia  -  Kereklevelű harangvirág
60   Convallaria majalis  -  Gyöngyvirág
61   Geranium sanguineum  -  Piros gólyaorr
62   Iris aphylla subsp. hungarica  -  Magyar nőszirom   -  Fokozottan védett!
63   Lamium purpureum  -  Piros árvacsalán
64   Lamium purpureum  -  Piros árvacsalán fehér változata
65   Luzula luzuloides  -  Fehér perjeszittyó
66   Lychnis viscaria  -  Szurokszegfű
67   Ornithogalum boucheanum  -  Kónya madártej
68   Ornithogalum umbellataum  -  Ernyős madártej
69   Macrolepiota procera - Őzlábgomba 
70   Peucedanum oreoselinum  -  Citromkocsord
71   Polygonatum odoratum  -  Soktérdű salamonpecsét
72   Polygonatum multiflorum  -  Fürtös salamonpecsét
73   Pulmonaria mollis  -  Bársonyos tüdőfű
74   Ranunculus illyricus  -  Selymes boglárka   -  Védett faj!
75   Ranunculus ficaria  -  Salátaboglárka
76   Thlaspi  perfoliatum  -  Galléros tarsóka
77   Turritis glabra  -  Toronyszál
78   Veronica chamaedrys  -  Ösztörüs veronika
79    Vinca minor  -  Kis télizöld meténg
80.   Vincetoxicum officinale  -  Közönséges méreggyilok
81.   Viola arvensis    -  Mezei árvácska háromszínű változata
82.   Viola kitaibeliana  -  Törpe árvácska

MÁRTIROK-ÚTI    LÁPRÉT

83   A láprét jellemző része
84   Angelica  palustris   -  Réti angyalgyökér  -  Fokozottan védett!
85   Caltha palustris  -  Mocsári gólyahír
86   Cirsium rivulare  -  Csermelyaszat
87   Dianthus  superbus  -  Buglyos szegfű  -  Védett!
88   Lychnis flos-cuculi   -  Réti kakukkszegfű
89   Orchis laxiflora subsp. palustris  -  Mocsári kosbor    - Védett!
90   Symphytum officinale – Fekete nadálytő


A képek   2007-2008-ban készültek.
Fotók: Dr. Vas Mihály
Nagykálló, 2008-11-28.


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton köszönöm Harsányi Gézáné tanárnő, helytörténeti kutató, Harsányi Géza, Orbán Mihály középiskolai tanár,
Tordai János népi iparművész  és Vécsey Gyula erdész értékes segítségét a helytörténeti rész összeállításához. 

Irodalom:

Borhidi A. és Sánta A. /1999/: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2.
Természet BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Pók J. /1992/: Szabolcs Vármegye katonai leírása 1782-1987, A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai  II. Közlemények 6.  és térképmellékletének nagykállói része, Nyíregyháza,1992.

Soó R. 1939/: A Nyírség természeti kincsei  -  Szerkesztő: Dienes I. /1939/ -Szociográfiák -  Szabolcs Vármegye  /Szabolcs és Ung K.K.E. Vármegyék/  Merkantil Nyomda Budapest, 26-32.o.

Simon T. /2000/: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Szemerédy M. /2005/: Az akác honfoglalása a Nyírségben, Nyírerdő Nyírségi Részvénytársaság, Debrecen,  17-32.o.

A borítókon védett növényeink láthatók:

Címlapon : Magyar nőszirom
Hátlapon:   Buglyos szegfű,   Nagyvirágú fényperje,   Selymes boglárka,   Mocsári kosbor

Fotók:  Dr. Vas Mihály


A mellékelt CD tartalomjegyzéke:

1.   A képtár képei 01-től 90.-ig
2.   A képtár szöveges ismertetője
3.   Nagykálló természeti értékeinek leíró része
4.   A leíró rész címlapja és hátlapja
5.   225 éves katonai térkép Nagykálló környezetéről
6.   A Nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium két tanulójának tanulmányi versenyanyaga a kérdéses területekről
          - Horváth Zsanett  Harangodot ismertető diavetítése és külön annak szövege.           
          / - Kitaibel verseny  mappacímmel /
         - Szabó Gábor:   A halastóval szemközti vizes élőhely diavetítéses ismertetése  és külön annak szövege.  
         / -  Nagykállói naturapont  mappacímmel /